Miután útra készre pakoltam magam, nekivágtam az utolsó napnak. Bakonykútiból kiérve azonnal emelkedni kezdett az út, hogy hamarosan a fennsík tetején találjam magam, ahol tűző napon, szemtelen piaci legyek társaságában töltöttem az időmet, cserébe többször szép panorámában volt részem. Az út egy jó része árnyék nélkül vezetett, csak időnként engedett fellélegezni az erdő a Nap égető sugarai alól.