Mátraverebélynél ért véget cserháti túránk, innen néhány méterre a Zagyva folyik, ami a Cserhát és a Mátra vízválasztója. Már csak a buszmegállót kellett megkeresni. Meg is találtuk hamar, azt viszont odaültetném verőfényes napsütésben, 35 fokban fél órát várakozni, aki kitalálta az átlátszó…

Körbejártuk még a csodahelyet, aztán úgy döntöttünk, felkeressük az illemhelyet, mielőtt tovább indulunk. Mátraverebély már nem volt messze, ki tudja, hol lehet majd addig elintézni ezeket a fontos dolgokat. Hirtelen megütötte a szemem egy tábla, mely jelezte, hogy a barátlakásokat a jelzett…

Elérkezett az utolsó nap is. Erre a napra már csak egy rövid, 11-12 km-es szakasz jutott befejezésül. Reggel még kaptunk sámsonházai szállásadónktól egy isteni reggelit. Épp arra gondoltunk Trixivel, milyen jó lenne egy szalonnás rántotta reggelire. Az adna némi energiát a napra. Ha nem is…

Rég írtam már a főzőtudományomról. Ennek az volt az oka, hogy az utóbbi hónapokban többet túráztam, mint főztem. Azt a néhány alkalmat azonban, amikor mégis úgy alakult, hogy felülkerekedett a lelkesedés az ötlettelenségemen, gyakorlati tapasztalatok gyűjtésére fordítottam. Így született meg A…

Nagy sokára kiértünk az erdőből és a Nagybárkány feletti füves mezőn haladva egyre több ház kezdett előbújni a völgyből. Amikor elértük a templomot, nagyon megörültem, ahogy megláttam a nyomós kutat, ám örömöm csak addig tartott, amíg rá nem tehénkedtem a karjára. Nem jött belőle semmi.

A Tepke felé tartva a gyér erdő fái közé könnyen behatoltak a Nap sugarai, ezzel kellően fülledté téve a levegőt. Patakokban folyt rólunk a víz, nem győztünk eleget inni. Időnként mintha a kilátó lábát véltem volna látni, aztán kiderült, hogy még mindig odébb vagyunk. Trixi némán követett és…

A leghosszabb és legnehezebb napnak néztünk elébe. Hiába aludtam éjjel úgy, mint a bunda, mégis fáradtnak éreztem magam ismét. Negyed 7-kor sikerült elindulnunk és már az Ófaluban fölfelé kellett gyalogolni, a falu végéből meg még följebb és egyre csak föl.

Miután elfogyott a kávé, bejártuk a vár minden zegét-zugát, lementünk, fölmásztunk, körbejártuk alaposan, majd még felszaladtam a vár fölötti dombra és onnan is csináltam pár felvételt, hogy megörökítsem az utókornak, de leginkább magamnak. Végül lesétáltunk az Ófaluba pecsételni és megkeresni a…

Háromnegyed órát elücsörögtünk kényelmesen a nógrádsipeki ivóban, majd feltápászkodtunk és nekiindultunk. Röhejes, hogy reggel 9-kor már az aznapi út felénél jártunk, de örültünk is, hogy legalább marad idő a kényelmes várnézésre és ófalui sétára. Nógrádsipeket elhagyva ismét emelkedőn szedtük a…