Miután útra készre pakoltam magam, nekivágtam az utolsó napnak. Bakonykútiból kiérve azonnal emelkedni kezdett az út, hogy hamarosan a fennsík tetején találjam magam, ahol tűző napon, szemtelen piaci legyek társaságában töltöttem az időmet, cserébe többször szép panorámában volt részem. Az út egy jó…

Kiértem az erdőből és fenyvesek mentén haladtam tovább, szúrós mezei virágok között. Szemben a Vértes tömbje volt már látható a távolban. Alig érzékelhető keréknyomokon vezetett a jelzés, majd egy rövid erdős rész előtt egy óriási tócsa állta az utamat. Itt gondolkodóba estem, hogy tudnám kikerülni…

Mivel este korán elaludtam, reggel már 6-kor felébredtem, de még egy órát ráhúztam és félálomban pihentem tovább. 7-kor aztán elkezdtem összeszedelőzködni, majd lementem reggelizni. A szállásadóm olyan parasztreggelivel várt, hogy azóta is emlegetem. Mangalica szalonnás, zöldséges tojásrántotta,…

Egy keskeny, de sűrű erdős részen átvágtam, mert láttam, hogy a kilátóhoz vezető út ott vezet tőlem pár méterre. Innen kényelmes sétával pár perc alatt elértem a néhány évvel ezelőtt átadott faépületet, melynek mind a 18,5 méterét megmásztam.

Reggeli és összepakolás után nagyjából fél 9 felé indultam útnak. A táskám hevederjét szorosabbra állítottam a derekamon, mert arra jöttem rá, hogy a hátizsák szinte teljes súlyát a vállam tartja, ahelyett, hogy a csípőmön lenne, emiatt fájdult meg annyira az egész felső testem. Az elején egy kicsit…

Szépalmapusztát elhagyva egy darabig még kísért a hegy tetején lévő radarállomás óriás golflabdájának fehérlő látványa, ám rövidesen megérkeztem Borzavárra, ahol a polgármesteri hivatal ablakához szerelt pecséttel bélyegeztem. Kicsit odébb leültem a buszmegállóban lévő padra pihenni, bár sok árnyék…

Reggel 6-kor indultam otthonról, hogy a 6.45-ös buszt elérjem. Szakadt az eső, én meg csak bíztam benne, hogy nem lesz így egész nap, különben alaposan bőrig fogok ázni. Bázisszállás híján ezen a túrán a nagy hátizsákba pakolva vittem magamon 4 napi életem. Reméltem, hogy bírni fogom cipelni 9…

A térképet nézegetve bíztattam a lányokat, hogy már nincs sok Törökmezőig, ott leszünk félúton. Ezen hír hallatán elszörnyedtek. „Még csak ott leszünk félúton? Hiszen már annyit mentünk.” Tényleg nem kellett már sokat menni és meg is érkeztünk a törökmezői turistaházhoz. Itt harmadszor is…

Az eredeti tervek szerint az egész szakasz egyszerre történő bejárása volt a cél, de mivel két olyan barátnőmet vittem magammal, akik 20 km-t még sosem mentek egyhuzamban, ezért kezdésnek a szakasz első felét próbáltuk bejárni. Én jóval korábbi indulást terveztem, hogy még a nagy meleg beállta előtt…