Andi a rengetegben

Kéktúra 23. szakasz: Bükki panoráma pótlás 2/1. rész

2021. OKTÓBER

2022. január 16. - Andi a rengetegben

20211010_091217_300.jpgEgy éves vágyam volt, hogy a Kéktúra 2020 októberében teljesített bükki szakaszának panorámáit megkapjam. Akkor rettentő ködös és esős időben indultunk Mályinkáról, bízva abban, hogy majd kitisztul az ég, de sajnos egyre sűrűbbé vált a massza.

Az erről szóló blogbejegyzés itt kezdődik, majd itt és itt, végül itt folytatódik.

Eddig úgy alakult, hogy vagy kedvem, vagy időm nem volt a pótlásra, vagy éppen vártam valakire, akivel aztán mégse jött össze. Most viszont minden adott volt, hogy behozzam az elmaradást. Rossz idő, eltunyult izmok (ki tudja, mikor voltam már egy erősebbet túrázni), elszántság és jókedv. Túratársam ezúttal (is) Józsi volt, mint egyetlen szabad, számításba jöhető, szintet hozni képes ismerősöm. És itt most nem nagyképűségből írom ezt, hanem mert a viszonylag korán véget érő, egyre rövidülő nappalok, a 30 km feletti távolság és a sok szint miatt valóban kellett a teljesítéshez egy erős alap edzettség. Sok pihenőre vagy könnyed sétára nem volt lehetőség, kőkemény menetre számítottunk. És így is lett. Hoztuk a formánk.

Szóval reggel fél 7-kor indultunk, szakadt az eső, de azt gondoltam, talán most az egyszer eltalálják a meteorológusok az időjárást és észak-keleten nem lesz csapadék. Már Gyöngyös előtt száraz volt az autópálya és a távolban derengett a felkelő Nap fénye. Bíztató jel volt. Az autót végül Felsőtárkányban hagytuk. Tudom tudom, egyszerűbb lett volna Bánkútról indulni, s én kiváltképp szeretem az egyszerű dolgokat, de valamiért úgy gondoltuk, innen is jó lesz.

8 óra után pár perccel neki is indultunk. Először a kék jelzésen (nem tévesztendő össze az Országos Kék jelzésével, mert az már fent fut a Bükk tetején) gyalogoltunk hosszan a kisvasút talpfái között, szinte teljesen vízszintesen, az emelkedés teljesen minimális volt csupán. A Stimecz-háztól némi energiafeltöltéssel indultunk tovább, immár a kék kereszt jelzésen. Itt csaptunk a lecsóba, innen ugyanis elég komolyan elkezdődött a hegymenet. Gyönyörű gerincúton gyalogoltunk a csodálatos őszi erdőben, egyre följebb.

20211010_094231_800.jpg

Közben a Nap is kisütött, ontotta lágy sugarait az egyre színesedő erdő lombjaira. Egy helyen balról elmaradtak a fák és meseszép kilátás nyílt a szemközti dombokra, s a közöttünk lévő völgyre, majd nem sokkal később a távolabbi Tar-kő szikláira. De még olyan messze volt.

Visszatértünk az erdőbe, az út pedig megvadult és kíméletlen emelésbe kezdett. A combizmom és a farizmom sikítoztak a fájdalomtól (tényleg kijöttem a formámból), már itt láttam, hogy ennek izomláz lesz a vége. A tüdőm is levegőért kiáltozott, de azért rendületlenül haladtunk, csak pár másodperces pihenőket engedélyeztünk magunknak. Lassan elfogyott az emelkedő, megszelídült a hegy, ettől függetlenül azonban továbbra is fájdalmas volt a járás.

20211010_104830_400.jpgMenet közben átkerültünk a szeles oldalra, így a korábban levetett széldzsekit vissza kellett vennem és nyakig fel kellet húznom fagyhalál ellen. Kezeimet bedugtam a hónom alá melegedni, a zsebemhez ugyanis nem fértem hozzá a hátizsák hevederje miatt. Hamar túljutottunk ezen a szakaszon és újra szélvédettebb helyre kerültünk. A térkép előzetes nézegetése alapján tudtuk, hogy rátérve a zöld jelzésre, lesz még egy erősebb menet, így az elágazásnál befaltunk egy-egy csokit, hogy az utolsó párszáz méterre is meglegyen a löket. Kellemes csalódásként ért, amikor a sűrű szintvonalak nem voltak olyan gyötrőek, mint az előzőekben. Köszönhető ez annak, hogy itt nem teljesen merőlegesen vitt fel az út, hanem kicsit sréhen, így nem volt annyira bántó a járás, de azért annyira könnyű sem.

Ennél a pontnál csatlakoztunk be az Országos Kék jelzésébe, innen ezt követve haladtunk már. Hogy összekössük a kellemest a hasznossal, belefogtunk a Bükk 900-as csúcsai túrába is. (A Bükknek 43 db, 900 méternél magasabb csúcsa van, ebből 20-at kell felkeresni és bélyegzéssel igazolni ottjártunkat.) Irányunkat kelet felé indítottuk, továbbra is fölfelé. Elsőként a Büszkés-hegy tetején pecsételtünk igazoló lapunkra. Nem nagy kitérő, csak jelöletlen úton kell haladni, melyet nehezített, hogy út, ösvény látható jelét nem találtuk, így csak mentünk, amerre az alkalmazás jelezte a telefonomon. Hamar megtaláltuk, s elintéztük az adminisztrációt. Innen a Három-kő felé vettük az irányt. Egy helyen kinyílt a tér és Három-kő szikláira esett a látvány, mögötte kikandikáltak a Bükk déli lankái, de rettenetesen fújt a szél, így nem sokat gyönyörködtünk benne.

Ahol a kék jelzés elkanyarodik a Zsidó-rét, illetve Bánkút felé, ott ágazik ki a zöld háromszög jelölés, amire rá kell térni. Kb. 300 méter megtétele után kiérünk a Három-kőnek nevezett sziklakiszögellésre. Ha máshová nem is megy az ember, csak ide, már akkor annyit lát a Bükkből, mint sehonnan máshonnan. A látvány leírhatatlan, menjetek el megnézni saját szemetekkel!!! (Bánkúttól 5-6 km a távolság.) Három-kő 906 méter magasan álló csúcsa alatt található mészkősziklafal a Bükk legkeletibb természetes kilátóhelye. Sziklagyepes platójáról a legszélesebb a bükki kövek panorámája.

20211010_114425_1200.jpg

Három-kőnél szintén bélyegezni kell, így a szájtáti után azt is elintéztük, s indultunk tovább Tar-kő felé, 930 méter magasságig, ahol újabb pecséttel lettünk gazdagabbak. A kék jelzésről csak pár lépés kitérő az újabb panoráma. Az előzőhöz hasonló látvány ellenére ide is érdemes kitérőt tenni, mert ahogy haladunk, egy picit mindig mással egészül ki a látkép. Egyik helyről elvesz, a másikhoz hozzáad a természet, s pont ettől szép és megunhatatlan. Ülnél ott hosszú ideig, csak úgy kibámulva a fejedből, nem gondolva semmire, de haladni kell. Ekkor kapod meg a következő panorámát, ahol folytatódik a vágyakozás, hogy minél többet magadba szívhass, elraktározhass ebből.

Folyt. köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://andiarengetegben.blog.hu/api/trackback/id/tr6116812300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása