Drégely vára azon kevés északi várak közé tartozik, ahol eddig még sosem jártam, így nyakamba vettem a Börzsönyt és szikrázó napsütésben, csodás havas tájakat átszelve a MÁV jóvoltából Nagyoroszi mellől, a várral azonos nevű vasúti megállóhelytől startoltam, hogy felfedezzem eme eldugott kis ékszer gyönyörűségeit.
Fagyott világban, csillogó jégcsodák mellett, egyedül csatangoltam a környéken, a csöndet pedig csak a lábam alatt ropogó hó törte meg. És a légzésem. Mintha a Föld szívdobbanásaival együtt lüktetett volna a szívem. Hagytam, hogy vigyenek az érzéseim, amik szabadon szárnyaltak. Egy kicsit melankolikus lett a film, de az akkori hangulatom is olyan volt, hát ez lett belőle.