A Guckler kilátóból a kilátást csak néhány magasra nőtt fa akadályozza helyenként. Tiszta időben ellátni a Börzsönyig is, nekünk most azonban nem adatott meg ez a kiváltság, mivel elég párás volt a levegő. Egy kicsit tébláboltunk még a kilátóban, aztán összeszedtük magunkat és elindultunk lefelé.

Reggel 6 előtt csörög a telefon, már a metrónál jártam. Trixi volt az. Elhalt, fáradt hangon szólt bele. Hirtelen azt hittem, hogy lebetegedett és le akarja mondani a kirándulást és fuccs az egész napnak. Szerencsére csak elaludt. Már a frászt hozta rám! Így indult a csillagászati nyár utolsó előtti…

Mint arról már korábban hírt adtam, a gasztronómia területén nemigen szoktam remekelni. Ezt alátámasztandó, álljon itt a következő írás.