Másfél hónappal az utolsó túrát követően ma ismét túracipőt húztam a lábamra. Kicsit tartottam tőle, hogy a hosszú kihagyás után a 24,5 km-es szakaszt hogy fogom bírni, de köszönhetően az ismét elkezdett edzéseknek, megérték a fáradozást és nem volt gond a fizikumommal. Mondhatnám úgy is, hogy…

Gondolom sokan vagytok úgy vele, hogy unjátok már a megszokott ízeket, valami újat, mást, különlegesebbet akartok enni. Hát én is. Nagy híve vagyok a magyar konyhának (szerintem még sokáig) és elég nehezen fogadok be másfajta kajákat.

Balról igen meredek és csúszós apró kavicsos néhány méternyi kitérővel felmászhattam volna egy kőfülkéhez, végül nem tettem, mert elnézve a lyukat, rájöttem, hogy már jártam itt korábban és akkor sem volt annyira élvezetes fölmenni, lejönni meg pláne.