A harmadik nap reggelén az eső halk szemetelését néztük nagy áhítattal az erkélyről. Nem volt még elég nagy a sár, kellett az utánpótlás, na és persze kellett még egy kis pára is a meleghez, csak hogy olyan jó szaftos legyen a túra.

Valahogy nem bántam, hogy elment a busz. A lábam ugyan nem fájt egyáltalán, mégis úgy gondoltam, jó lesz aznap a pihenés is. Felhívtam Trixit, hogy megyek vissza, körbesétálhatjuk a tavat.