Hamarosan elértem a Kőhányáspusztát érintő autóutat, melyen légiesen könnyedén átszökelltem, s a túloldalon lévő útmenti ösvényen érkeztem be a picike faluba. Itt is jártam már egyszer-kétszer, de mindig csak autóval álltunk meg egy kicsit körbenézni.

Reggel korán akartam indulni, de mivel a kisbolt csak 8-kor nyitott, muszáj voltam megvárni, hogy tudjak magamnak vásárolni ennivalót, tekintettel arra, hogy máshol nemigen lesz lehetőségem, annyit pedig nem hoztam otthonról, hogy erre a napra is elég legyen. Meg amúgy is jobban szeretem a frisset.…