Andi a rengetegben

Hőség

2016. JÚLIUS

2020. március 20. - Andi a rengetegben

meleg.jpgKérem szépen, valaki hozzáértő mondja meg nekem, hogy mit lehet szeretni ezen a melegen??? Mit lehet csinálni, ha az ember nincs éppen szabadságon, mert ugye nemcsak szabadságból áll az egész nyár (úgy értem dolgozó embereknek)? Hogy élitek túl az A-ból B-be eljutást például a BKV járatain?

Gondolok itt mondjuk a 3-as metróra, vagy a jó öreg Ikarus buszokra. Ma melóból hazafelé jövet 120-szal elrongyolt előttem a busz, így közel negyed órát kellett várnom a következőre. Még jó, hogy deréktól lefelé félárnyékba tudtam húzódni...

Egy ideig sikerül a figyelmemet elterelnem a melegről. Nézem a fejem felett percenként leszálló repülőket, elmerülök gondolataimban, mikor arra eszmélek, hogy a szemem ragad le és a legszívesebben helyben elterülnék a megállóban. Az sem érdekelne, ha épp a busz alá esem. De nem esem, simán felszállok rá. Szerencsémre van az árnyékos oldalon ülőhely. Rögtön le is huppanok, s rá is jövök, hogy milyen komfortos az Ikarus. Van benne ülésfűtés! Sebaj, az ablakok nyitva vannak. Persze mondanom sem kell, hogy ülésszinten a légáramlatokat nem érezni. Valahol félúton egyszer csak érzem, hogy izzadtságcseppek kezdenek csorogni a hátamról lefelé, egyenest a nadrágomba. Fincsi. Mire leszállok, tutira úgy fogok kinézni, mint aki maga alá vizelt. Végre megérkezünk a végállomásra, az emberek dőlnek-borulnak, úgy látom, másokat is megvisel a hőség. Ez némi vigaszt ad, de nem eleget. A pláza mozgólépcsőjénél hosszú sor kígyózik. Nem baj, beállok én is, mert most biztos nem teszek fölfelé 40 lépcsőfokot gyalogosan. Utálom a plázákat. Nem is, szeretem őket, van bennük légkondi. De ki találta ki, hogy ezzel a nagy, csúszós járólapokkal burkolják a padlót??? Majdnem hanyatt vágódok, úgy igyekszem befelé a hűvösbe. A dolgomat viszont nem sietek gyorsan elintézni, szép ráérősen slattyogok (már csak azért is, nehogy még egyszer dobjak egy piruettet). Próbálok észhez térni, felébredni. Aztán mégis ki kell lépnem a forróságba. Hát jó, ha már muszáj és nincs hűtött szkafanderem, akkor szép kényelmesen. Nincs most kedvem egy megállót lesétálni, inkább beállok a buszmegállóba és várok. A kijelző azt mutatja, hogy még két perc. Még két nyomorúságos, hosszú perc a tűző napon. A cipőm talpa kezd ráolvadni a flaszterre. Lelki szemeimmel látom, hogy az állatkertből szökött keselyűk már ott köröznek fölöttem.

Vizet! Nem hallja senki? Csak a keselyű röhög rajtam. Mennyi idő telt már el? Ránézek a kijelzőre és még mindig két percet mutat. Édes istenem! Ígérem jó leszek, jobb leszek, csak kérlek küldj egy buszt, de most! Azonnal! Légyszi! Na mi lesz már? Ó te drága mindenható, köszönöm! Ajtó nyílik, a leszállni készülő hölgy lép egyet, megáll, körbenéz. Mintha lassított felvételt néznék. Megemeli a kezét, nyúl a fejéhez a napszemüvegért, lassan a szemére helyezi. Látom magamat kívülről. Nyúlok a nő grabancáért, lerántom a buszról, fejét a táblába verem. Na jó nem verem. Csak szeretném. Föl akarok szállni, Merci busz jött, azon jó a légkondi. Igyekezz már, banya!!! Egy megállónyi megváltás, aztán megint ki kell lépnem a melegbe. Úgy érzem magam, mint egy vámpír, akinek fokhagymalevest kell ennie. Pár méter és újabb menedéket érek el. Itt is van lékondícionálás, hallelujah. A boltban minden polcot végignézek, de aztán hamarosan innen is továbbállok. Még a közértben is elidőzök. Persze ilyenkor kell nekem sót, ásványvizet, kólát és hasonló nehéz cuccokat vásárolnom. Fagyit nem veszek. Ebben a hőségben úgyis csak vonszolom magam, krémleves lenne belőle, mire hazaérek. Fizetek, aztán uccu neki, ahogy a lábam bírja. Lassan, öregesen. Úristen de messze lakom a közérttől! Ahol lehet, átvágok, keresztül-kasul parkolón, csak minél előbb hazaérjek. És áldom az eszem, hogy ősszel beszereltettem a légkondit. Lányom látja rajtam, hogy tele a hócsukám, magától elkezdi kipakolni a szatyrok tartalmát. (Lehet, hogy csak a neki vásároltakat keresi?) Leülök, próbálom túltenni magam ezen a hétpróbán. De az edzés még hátravan... Na hajrá!

A bejegyzés trackback címe:

https://andiarengetegben.blog.hu/api/trackback/id/tr3815534132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása