Andi a rengetegben

Dél-dunántúli Kéktúra: Halogy-Kondorfa 2/2. rész

2022. ÁPRILIS

2022. szeptember 21. - Andi a rengetegben

20220425_120840.jpgIváncon le kell térni az útvonalról a bélyegzéshez és persze itt is a kocsma felé kell venni az irányt. Kissé furcsa alakú temploma mellett még el kell haladni, hogy bekerüljön a pecsét a füzetbe, aztán lehet inni.

Hegyhátszentmártonig csupán párszáz métert kell megtenni, máris elérjük szélső, szegényes házait. Romos kis temploma belül elég puritán, de az egyre kevesebb hívő ennek is örül, egy néni elmondása szerint.

20220425_125550.jpg

Tovább sétáltunk, s innen már nem volt több település Kondorfáig. Hamar beértünk az erdőbe, s egy kicsit tekeregve egy magaslesnél kötöttünk ki.

20220425_130823.jpg

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, nem a kilátás miatt tették oda a magaslest, bár a domb tetejéről a völgy aljáig magasles nélkül is jól láthatók a vadak.

20220425_131138.jpg

Néhány méterrel arrébb a Lugosi-patakon kell átkelni. Még jó, hogy van rajta egy híd(nak nevezett tákolmány).

20220425_131525.jpg

Minden lépésnél imádkoztam, nehogy pont az a palló törjön szét a lábam alatt, amire épp rálépek. Szerencsére megúsztuk. Széles legelők és szántók mellett vitt az utunk tovább, időnként szép kilátást kínálva a szemközti dombra.

20220425_131956.jpg

Hamarosan beértünk az erdőbe, s gyakorlatilag innen szinte már ki sem jöttünk. Illetve erdőszélen, erdészeti úton talpaltunk, ahol bőven ért minket napfény, mégis az erdőben éreztük magunkat.

20220425_135555.jpg

Rengeteg öreg, göcsörtös, matuzsálem-korú fát láttunk menet közben. Némelyikre lest is építettek, bár ezek jóval rosszabb állapotban voltak, mint maguk a fák. Hosszan talpaltunk ezen az erdős részen, mégsem volt unalmas. Egy idő után kinyílt a tér, s ligetes mezők nyúltak el mellettünk szélesen.

20220425_140804.jpg

Az erdő gyönyörű volt, millió virág színesítette a talajt.

20220425_144205.jpg

Érdekesebbnél érdekesebb fák és növények tarkították utunkat.

20220425_144736.jpg

20220425_145713.jpg

A nagy fenyők alatt pici pontok voltunk csupán, Józsi is eltörpült a hatalmas fák mellett. Nagyon szép volt ez az erdő és igazán jólesett benne mászkálni.

20220425_145510.jpg

20220425_150346.jpg

Megint kezdtek mellénk szegődni a széles mezők, ahol jobban jár az ember, ha figyel a lába elé, mert a tehenek által hagyott nyomok elég sűrűn behálózzák a területet.

20220425_152311.jpg

Ami a talajnak jó, csak éppen nekünk nem, ha telibe kapjuk. Kényelmesen sétáltunk, amikor ismét egy szarvasrudlit vettünk észre.

20220425_162243.jpg

Valamivel közelebb voltak, mint az előző napi csapat, de nem annyira közel, hogy azonnal megriadjanak. Nem is voltak olyan sokan, talán 10-15-en lehettek. Figyelmesek voltak, észre is vettek minket, de szerencsénkre úgy érzékelték, hogy nem jelentünk veszélyt számukra, így hosszú ideig tudtuk őket nézni. Volt néhány őrszem, akik folyamatosan figyeltek, de alapvetően békésen legelésztek. Egy idő után azonban ők is megunták figyelő szemeinket és végül elinaltak. Elképesztő, hogy ismét láthattuk ezeket a csodás állatokat a maguk környezetében, szabadon! El tudom képzelni, milyen lehet ebben az erdőben szarvasbőgés idején…

20220425_154203.jpg

Mesés tájakon haladtunk, csodaszép erdőben és mezőkön, de ennek is a végére értünk, s megpillantottuk Kondorfa első házait.

20220425_155839.jpg

Hosszan sétáltunk a településen a pecsétig, amit úgysem találtok ki, hol van. Hát a kocsma ajtajánál. Aztán persze ide is betértünk kortyolni egyet, hisz úgyis volt még időnk a busz érkezéséig. No, azért azt el kell mondanom, hogy a kondorfai kocsma a világ legkoszosabb (de finoman fogalmaztam) ivója. Attól tartottam, hogy valami szájbajt fogok kapni, annyira khm… retkes volt minden. Szájbajt végül nem kaptam, ebből is látszik, hogy az alkohol fertőtlenít, de azért na… Remélhetőleg az utánunk érkezők már egy tisztább helyet találnak pihenőül.

20220425_160407.jpg

A Kultúrháznál még egy kicsit vártunk a buszunkra, közben egyre csúnyább fellegek érkeztek. Szentgotthárdon átszálltunk a Gysev Körmendre tartó zöld-sárga vonatjára, s míg vártunk az indulásra (már a vonaton), leszakadt az ég. És csak ömlött szakadatlanul. Még akkor is esett, amikor leszálltunk. Igyekeztünk gyorsan magunkra rángatni a védelmet nyújtó eszközöket, mire rövidesen el is állt az eső. A viszontagságokért cserébe gyönyörű dupla szivárvány látványához volt szerencsénk. Azt hiszem, megérte kicsit megázni.

20220425_183803.jpg

Lépések száma: 33163, megtett távolság: 25,1 km, átlagsebesség: 3,34 km/h, elégetett energia: 1991 kcal

A bejegyzés trackback címe:

https://andiarengetegben.blog.hu/api/trackback/id/tr3717886297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása