Valahogy nem tudom megunni a Kékest. Ezúttal ismét Gyöngyösről indulva, ámde megint más útvonalon haladtam, emiatt igen változatossá tudom tenni a Mátrának ezt a részét. Most sem csalódtam magamban, tetszett, amit kitaláltam magamnak.

A Kékestető újbóli meghódítására indultam ezen a verőfényes reggelen. A virágba borult Sár-hegyen átkelve a Szent Anna-tó melletti, azonos nevű kápolnát megcsodálva Mátrafüredre érkeztem.

A Kékes újbóli megmászására azt fundáltam ki, hogy ezúttal Recskről indulva, az egykori munkatábort meglesve, majd az Ilona-völgyi vízesést útba ejtve végül a szokásos Országos Kéken haladva teszem meg azt a pár kilométert, amitől azt reméltem, hogy kellőképpen lefáradok.

Ezen a februári napon Markazról indultam útnak, hogy ismét megmásszam a Kékest. A túratáv nem volt hosszú, de annál látványosabbnak ígérkezett. A markazi várat még úgysem láttam, gondoltam, épp itt az ideje tiszteletemet tenni nála.

Drégely vára azon kevés északi várak közé tartozik, ahol eddig még sosem jártam, így nyakamba vettem a Börzsönyt és szikrázó napsütésben, csodás havas tájakat átszelve a MÁV jóvoltából Nagyoroszi mellől, a várral azonos nevű vasúti megállóhelytől startoltam, hogy felfedezzem eme eldugott kis ékszer…

Ismét egy videós bejegyzéssel készültem nektek, hogy lássátok, télen is érdemes kimozdulni a négy fal közül. Ezúttal Galyatetőről indultam Kékestető felé a Mátrabérc útvonalán, ami részben egyezik a Kéktúra mátrai szakaszával.

2020. utolsó napját korán fekvéssel zártuk, 2021. elsőjét pedig korán keléssel kezdtük, hogy egyik kedvenc helyemen tölthessük ezt a napot. Az időjárás kegyes volt és a reggeli ködös autózás után napsütést ajándékozott nekünk a túra minden egyes percére.

Nemsokára már a Telekessy vendégháznál pecsételtünk. Itt ismét becsokiztunk (értsd: csokit ettünk), majd megindultunk a hegy oldalában fölfelé. Széles úton vezetett a jelzés mindvégig, mellettünk kis csermely csörgedezett. A szél minden mozdulatára levelek százai hullottak lassan, csöndesen a…